Az ember azt hinné, hogy már megnyugtatóan lezárultak a dolgok. De neeeem.
Volt a fűtéssel kapcsoaltosan egy-két dolog, amit az idő szűke miatt hanyagul kezeltem, nem figyeltem rá oda eléggé, hogy úgy legyen megcsinálva, ahogy én szeretném.
Így került pl. osztógyűjtő a hálószobánkba.
Ez egyébként bár láthatólag baromi ronda, de kevésbé problémás, mert félreeső, ajtó mögötti sarokba került, ahol majd az egyébként is oda tervezett beépített szekrény megfelelően "ápol és eltakar"..
Vagy így fordulhatott elő, hogy két helyiségben, a mi szobánkban, és a kis szobás részen a kis nappaliban ugyan kivertem a balhét, hogy véssék be a falfűtés gerinceket, de annyira nem voltam kitartó, hogy addig üssem a vasat, amíg a fal szélénél is megfelelően eltüntetik a csöveket.
Így aztán helyiségenként 3-4 db kéken, 3-5 cm magasan kiálló csőcsonkokat nézegethetek a fal tövében. Egyre jobban dühített, hogy úgy maradt.
Addig idegeskedtem rajta, amíg végül egyik szombat este megkezelgettem. Előbb csak szelíden, egy ács kalapáccsal ütögettem fel a betont, majd vésővel, és nagyobb kalapáccsal is kezelésbe vettük.
Hamar kiderült, hogy nincs lehetetlen, csak tehetetlen. Gondolkoztam rajta, hogy emilben el fogom küldeni a tisztelt szakértőknek, fotókkal illusztrálva, hogy lássák, hogy legközelebb hogy kéne megcsinálni. Hátha tanulnak belőle.
Egyenlőre az egyik helyiséget sikerült megcsinálni, két éjszaka véstünk mire jó lett a cső fekvése. A mélyebbre vésett csöveket szép ívben, hogy ne törjön meg, hilti szalaggal rögzítettük, majd jöhetett a javítás.
Sokkal szebb lett. Bár a vésés után két napig fogni sem bírtam, de megérte.
A másik szoba, a mi leendő hálószobánk már problémásabb, tegnap megállapítottuk, hogy ezt mi sajnos nem tudjuk javítani, mivel annyira kemény, cementes a beton, hogy biztos, hogy megsértenénk a csövet.
Így aztán egyenlőre nem látszott más megoldás, mint megpróbálkozni a fűtésszerelőkkel, hogy jöjjenek, és segítsenek kijavítani. Mentségükre legyen mondva, hogy nagyon készségesek voltak, és egy szóra, 1-2 napon belül jött is az ember segíteni. Kibontani a beton keménysége miatt ő sem merte, ezért csak a faltőnél, kisebb darabon bontotta meg. Innentől két, roncsolás mentes megoldás kínálkozott, vagy elvágjuk a csövet (ehhez a teljes fűtési rendszert le kell zárni, leereszteni), és toldót teszünk a csőre, majd az így keletkezett hossz bővüléssel már mélyre lehet húzni a csövet a falban. Végül azonban egyszerűbben sikerült megoldani a dolgot. A gerincet takaró védőcsövön belül, húzott picit a csövön a szerelő, majd hilti szalaggal behúzatta a csövet a falba.
Ezzel nem tűntek el olyan szépen persze a csőcsonkok, mint ahol teljesen ki tudtam vésni, de úgy tűnik, hogy a padlopon, a lépéshanggátló, a parketta, és így a rákerülő szegély már el fogja takarni.
Tanulság: Bizonyos dolgokban nem szabad felületesnek lenni, és kompromisszumot kötni, még akkor sem ha szorít az idő, és iszonyú fáradt az ember. Korábban rombolás nélkül kijavíthattuk volna, ha jobban odafigyelünk a dolgokra.
