Nos, rég írtam, később majd magyarázkodom, hogy miért :-)
Elkészüt a fűtésünk, gondoltam én, majd kiderült, hogy sajnos koránt sincs vége a kálváriának.
A falfűtés elkészítése csak egy dolog, ugyanis mint kiderül, a gerincvezeték kiépítése pl. már nincsen benne a vállalt feladatban. Sebaj, majd mi megoldjuk, szerencsés vagyok, van a családban szakértő, aki olcsón megcsinálja.
Aki esetleg nem tudja mire gondolok gerinc címen, annak mesélem, hogy itt tukáppen arról van szó, hogy a falfűtésesek feltették a vékony csöveket a falra, menyezetre, padlóba, megcsinálták hozzá a kis osztókat, és a nagyobb részekhez az osztógyűjtőket. Az osztógyűjtőkbe bekötötték a fali és padló csöveket, tettek rá egy nyomásmérőt, felfújták levegővel, és ha tartotta a nyomást, akkor részükről készen voltak, ennyi.
Dehát ugye nem ennyi, mert ezeket az osztókat még össze kell kötni a kazánházzal, és a kazánházban el kell készíteni hozzá a szivattyúkat, és mindenféle vacak szelepet meg egyebet tartalmazó héttér rendszert.
El is készültek a gerincek, bevallom, álmomban nem gondoltam, hogy ez még a lehető legolcsóbban vett anyaggal is, minimális munkadíjjal is többszázezer ft. lesz, lassan veri a milliót. Nagyon drágák voltak a szükséges nagy átmérőjű réz csövek, az idomok, szükség volt nyomás kiegyenlítő tartályokra, hőcserélőre, nagy teljesítményű szivattyúkra..
Ráadásul, amikor az ember már eljut odáig, hogy huh, de jó, kész vagyunk, akkor rá kell döbbenni, hogy még mindíg mennyi minden kellene ahhoz, hogy korrekt legyen a rendszer...
Pl. szabályzás. Na, az nem lesz egyenlőre, mert iszonyú drága. Igen ám, de meg kell teremteni a lehetőségét, hogy később ne kelljen a kifestett lakáson keresztülvésni a vezetékeket. Inkább még most a vakolatot. Még ez is megviselt.
Szóval be kellett húzni a kazánház és minden osztó között egy vezetéket, illetve a kazánház, és a tervezett termosztát helyek között egy vezetéket.
De azért lassan, és pont az első kemény mínuszok előtt pár nappal eljutottunk oda, hogy a régi vacak kis kazánt leporoltuk, kitakarította Sanyi (áldott legyen a neve) a kicsit lassú, de gyönyörű munkát végző "kisöreg" víz-gáz-fűtés szerelő, és beindította.
Volt nagy boldogság :-D :-D
A rendszert fokozatosan üzemeltük be, mivel a vakolat még eléggé vizes volt, nem mertünk ráfűteni direktben, nehogy lerepedjen, ezért először a padló köröket, majd fokozatosan a többit kapcsoltuk rá a rendszerrel. És működött !!!!!
Egészen addig, amíg nem kezdett el tartósan baromi hideg lenni. Akkor rá kellett jönnünk, hogy lám lám, újabb sors csapás, a régi kis kazán valószínűleg nem fogja elbírni a rendszert, a melegvizet meg végképp nem.
És innentől gondolhatod, újabb kálvária következik. Ha kazánt kell cserélni, akkor ahhoz rögtön meg kell csináltatni a gáztervet. Ahhoz kell kéményseprő engedély, de azt nem adnak, csak akkor ha kibéleltük a kéményt. Hurrá.
Mondanom sem kell, hogy minderre már nagyon nem futja.
Pillanyatnyilag várakozó állásponton vagyunk a kérdéssel, ahogy az idő enyült, a kis kazán is magához tért kicsit, amikor hidegebb van, akkor belefűtünk a rendszerbe a szintén meghagyott fás kazánnal. Melegvízhez visszakötöttük a régi villany boylert.
Kinéztük a kazánt is, meg gyűjtjük az árajánlatokat a kémény béleléshez - de erre még majd visszatérek.
A teljesség kedvéért, megpróbálom leírni, hogy végülis hogyan néz ki a fűtési rendszer jelenleg, és hogyan fog később:
A jelenlegi rendszer:
A kazánház a pincében van, ahol egy régi, kis teljesítményű thermotéka kazán, és egy fás kazán található. A két kazán össze van kötve, ha a fás kazánba begyújtunk, akkor előmelegíti a vizet a gázkazán előtt, vagyis részben/egészben kiváltható a gázkazán.
Az ily módon felmelegített víz egy hőcserélőbe kerül, ahol felmelgíti a tőle teljesen függetlenül zárt rendszerben keringő fűtési kör folyadék áramát.
A fűtési kör két részre van bontva, egyik részen nagyrészt csak a padlófűtést keringeti, a másik részen a maradék falfűtést. Mindkettőn sok sok szelep van, egy-egy nagy teljesítményű szivattyú, és egy úgynevezett ESBE szelep, amit szoktak háromjáratúnak is hívni, amivel tetszőleges arányban vissza lehet az előremenő ágba keverni a visszatérő ág vizét, ezzel is szabályozva az előremenő ág vízhőmérsékletét.
A rendszer szabályozása jelenleg a "fogd a csövet és hümmögj" elv alapján működik, vagyis addig fogdosom, hümmögök, és tekergetem a szelepet, amíg elég melegnek nem találom az előremenő hőmérsékletet :-)
A kazánházból a két szivattyú a kiépített gerinc vezetékeken kereszül a 4 db nagy osztóba pumpálja a vizet, ahol az egyes fűtéskörökbe menő tömegáramot szintén lehet szabályozni. (jelenleg manuálisan le lehet tekerni)
A későbbiekben:
- Kazáncsere lesz, a thermomax amica condens készüléket néztük ki, beépített 150 l-es melegvíz tárolóval, vagyis a melegvizet is ezzel fogjuk megoldani.
- Külső időjárás követő szabályozást kap a kazán, és tervezzük a fűtési rendszer szabályozását is elkészíttetni. Itt nagyon sok lehetőség van, kezdetnek a termosztátokat szeretnénk bekötni, de nem tartom ördögtől valónak egy komplettebb szabályozási rendszer elkészítését is, pl. thermoelektromos tömegáram szabályozók elhelyezése (ezért kellett elektromos kábel az osztókhoz, ha ilyet szerelünk fel, akkor nem kell kézzel állítani a tömegáramot, a rendszer automatikusan állítja)
- Lesz kémény bélelés is, mert mufáj.
- A fás kazánt megtartjuk.
- Gondolkozunk a gázkazán hosszútávú kiváltásán, valamilyen zöldebb rendszerrel.