Sosem szerettem igazán a linóleumot.
Mindíg volt bennem valami ellenérzés a műanyag padlóbevonattal szemben, talán mert sokkal hamarabb válik fakóvá, nehezn takaríthatóvá a felülete, talán csak indokolatlan előítélet részemről, mivel jobban szeretem a természetesebb bevonatokat.
Vannak azonban olyan esetek, amikor lehet hogy hasznosabb a linóleum. Ilyen pl. a nagymama előszoba konyhája, ami várhatóan a kutyuka fő közlekedőhelye lesz, és ebből adódóan gyakran kell majd takarítani. Elképzeltem lelki szemeim előtt, ahogy majd hetente súrolom a padlólap fugáját. Na, ekkor találtam ki, hogy jobb lesz oda a linóleum.
Van még más érv is a linóleum mellett: a kővel ellentétben jóval olcsóbb, már maga az anyag is, és persze az sem elhanyagolható, hogy házilag is le lehet tenni, így ezzel is spórolhatunk. Persze tudom, erre most mondhatnánk, hogy padlólapozni, meg falazni is lehet házilag, és biztos lehet is, de mi nem vállalkoztunk rá. Talán vannak munkák, amit jobb ha a mester csinál meg.
Hát, nézzünk linóleumot!
Szerencsére a szocreál óta rengeteget változott a választék, lehet kapni mindenfélét, kifejezetten szép, vastag, magas kopásállóságú, jó minőségű linóleumot.
Két helyre tettünk-teszünk linóleumot. Az egyik a fent említett kutyuka effekt miatt a nagymama előszoba-konyhája, a másik a bejárati kis előtér, ez utóbbi helyre spórolás címén. :-)
A nagymamához egy világos bézses egyszerű mintázatú linóleumot választottunk, bézs, hagyományos linóleum szegéllyel. Linóleumos pályafutásunkat ezzel kezdtük.
Be kell vallanom, azért voltak nehézségek. Először kiderült, hogy az L alakú helyiség egyik oldalát elmértem, így vennünk kellett még egy darab anyagot.
A beszabás macerás, és állatira be voltunk **** , hogy elszabjuk, rosszul illesztjük a mintát vagy valami, és megint mehetünk venni..
Végül egész jó lett a szabás, de a vágásnál a minta illetszéssel voltak gondjaink.
Ugyanis az L alak egyik felére 2 m széles darabot vettünk, amelyet szálirányban, a másik felére 3 m széles darabot, amelyet szálirányra merőlegesen akartunk fektetni. Sajnos itt derült ki számunkra, hogy bizony, emiatt az irány eltérés miatt a két darabon egymáshoz képest kicsit csúszik a minta.. Mindegy, azért összehoztuk valahogy, végülis egész jó lett.
A ragasztáshoz vizes alapú ragasztót vettünk, és elég keveset, mert nem akartuk telibe ragasztani, csak a széleket, meg a közepén néhány átlós vonalban szerettük volna ragasztani, hogy rögzítsük, ne csússzon el, ne nyúljon, de ha pár év múlva mégis inkább köveznénk, akkor ne legyen nagyon nehéz felszedni a betonról.
A ragasztó felhordásánál két dologra kell vigyázni, egyrészt hogy szép vékonyan hordjuk fel, hogy ne legyen púpos a linóleum, másrészt, hogy az illetsztésnél ne kenjük össze a linóleum felületét lehetőleg, mert elég vacak dolog lesikálni róla.. (nekünk sikerült :-D )
A szegély ragasztása már nagyon simán ment, csak a sarkokkal volt némi nehézségünk, de végül egész jó lett az is.
A nagymama előszobájában ez lett az eredmény:
A földszintre egy szerintem extra szép linóleumot vettünk, aminek nagyon megörültünk, ugyanis ez egy erezett felületű, hajópadlót utánzó linóleum. Szerintem nagyon szép, és elég élethű.
Ennek a leragasztása még folyamatban van, ha lesz kész állapotú kép, feltétlen megosztom :-)